A bőr tekinthető a legnagyobb emberi szervnek (felszín: kb. 1,6-1,8 m2, tömege a testfelszín méretétől és a bőraljai zsírszövettől függően változó, átlagosan 3-3,5 kg). Amellett, hogy a külvilágtól gátat képez, azzal igenis kommunikatív szervnek számít, az ötödik és egyben legnagyobb érzékszerv. Továbbá egy immunszerv, ami a szervezet mechanikus, fizikai, kémiai, mikrobiológiai védelmét, valamint hő- és vízháztartás egyensúlyát is biztosítja. A bőr anyagcserefunkciója megnyilvánul a D-vitamin szintézisben (amely elengedhetetlen az egészséges emberi test csontfejlődéséhez), és a felesleges anyagok kiválasztásában a bőrmirigyek (pl. izzadtságmirigyek) által, kvázi “méregteleníti” a testet (habár ezt a kifejezést helytelenítjük). Gyermekneurológiailag a bőr az egészséges emberi kognitív fejlődés eleme, egy receptorszerv, hiszen a tapintás által megszerzett információ fejleszti és építi ki az emberi agy megfelelő motoros és szenzoros területeit, fejlesztve a pszichés, kognitív, emocionális és szociális funkciókat.
Az aromaterápiában fontos megjegyeznem, hogy a bőr alapvető funkciója a szexualitás és a párválasztás is: a bőr mirigyeinek illatai feromonként hatnak a másik emberre, így szaglás útján kiválthatja a szexuális drive-ot, vagy éppen fenyegetettségérzést. Mindez az illatmolekulák szaglóhámon keresztül az agyban kifejtett pszichológiai hatása. Az érintés, mint a szexualitás, az anya-gyermek kapcsolat és a masszázsterápia mind-mind a bőrön keresztül valósul meg. Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy az emberi bőr nem steril, dinamikusan fejlődő bőrflórával rendelkezik. Ez a mikrobiomösszetétel testtájanként eltérő lehet. A szervezet és a külvilág harmonikus kapcsolatához a bőr intakt struktúrája és működése szükséges.
A pszichodermatológia olyan bőrbetegekkel foglalkozik, akikben pszichés faktorok váltják ki a bőrtüneteket, vagy akikben a betegség lefolyásában vagy progressziójában bizonyos lelki tényezők döntő szerepet játszanak. Fontos ezen állapotok felismerése, hiszen nagyon sok bőrproblémával rendelkező páciens jár bőrgyógyász szakemberről szakemberre, hogy betegségét nem tudják kezelni vagy gyógyítani. Egy bizonyos idő után pedig elviselhetetlenné válnak a megoldatlan tünetek, melyek akár súlyos depresszióba és öngyilkosságba torkollhatnak vagy felesleges sebészeti beavatkozásnak teszik ki a beteget, súlyos terhet róva az egyénre és az egészségügyi ellátórendszerre. Érdemes ezért a páciens bőrtüneteinek pszichés és neurológiai hátterét is kezelni, azaz holisztikus szemléletmóddal közelíteni az egyén kezeléséhez . Az aromaterápiának is kiaknázatlan lehetőségei rejlenének e téren.
A következőkben pár olyan gyógynövényt szeretnék bemutatni, melynek hatóanyagait a tudományosan alátámasztott kozmetikai ipar és gyógyszeripar is alkalmazza:
A „Marokkó folyékony aranyá”-nak tartott argánfa (Argania spinosa ) Délnyugat-Marokkó endémiás egyedülálló, 21 millió fát is számláló „Argánerdő” nevű biotópot alkotó növénye, amelyet 1998-ban az UNESCO védett területté nyilvánított. Az argánolaj fogyasztása napjainkban az európai, észak-amerikai és japán olajpiacon erősen növekvő tendenciát mutatott 2010-ben. Az ehető, hidegen sajtolt argánolajat étkezési, kozmetikai és gyógyszerészeti céllal is felhasználják. A marokkói népgyógyászat és helyi bőr-, köröm- és hajápolás alapnövényének számít az argánfa évszázadok óta. Dobrev és mtsai kutatásukban a marokkói népgyógyászatban említett acneellenes hatását vizsgálta, és a homlok- és arcbőr faggyútermelődés szignifikáns 20-33%-os csökkenését tapasztalták. A faggyúval borított testtájak lefedettsége is 42%-kal csökkent.
A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó körömvirág (Calendula officinalis L.) közönséges kerti növény léte ellenére népgyógyászati értékkel rendelkezik Európában, az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában. Széles körben alkalmazott bőrápoló kozmetikumokban sebgyógyulást elősegítő és gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően [5][6]. Jahdi és mtsai kísérlete alapján a körömvirág kenőcs hatásosnak bizonyult császármetszés utáni hegkezelésben és sebgyógyulásban. A pelenka dermatitis a kisgyermekek leggyakoribb bőrgyulladása, amit legalább egyszer megtapasztal életében egy gyermek. Az ezzel foglalkozó tanulmányban nem találtak szignifikáns statisztikai különbséget az olívaolajjal és körömvirágolajjal kezelt pelenkakiütéses kisgyermekek állapotjavulásában, de mellékhatásokat sem írtak le.
A Cocos nucifera L. (kókuszdió) az Arecaceae (pálmafélék) családjának kiemelkedő tagja. Eredetileg Délkelet-Ázsiából (Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek) és a Csendes Óceáni szigetvilágból származik, de úgy tartják, innen eljutott Indiába és Kelet-Afrikába is. Fertőtlenítő hatását szappanként is felhasználták, bőrápolóként krémekbe keverhető. Nevin és Rajamohan patkánykísérletében a hidegen sajtolt kókuszolaj bőrsebeken alkalmazva 10 nap alatt gyorsabb hámosodást eredményezett a nem kezelt kontroll csoporttal szemben.
Hypericum perforatum L. (orbáncfű) a magyar és európai népgyógyászatban szájon át teaként a mentális kimerültség, depresszió és alvászavar, bőrön krémekben-kenőcsökben enyhe bőrgyulladások, sebek és napégések kezelésére alkalmazták. A hagyományos népi alkalmazással szemben a H. perforatum evidence-based megalapozott kutatásokkal és fitoterápiás sikertörténettel rendelkezik. Kontraindikációt jelent a növényre való ismert túlérzékenység. Fontos dokumentált mellékhatása a szájon át és bőrön való alkalmazás során fellépő fotoszenzibilizáció hatás UV sugárzásra. Típusos fényérzékeny reakciók a kitüések (exanthema), viszketés (pruritus), bőrvörösség (erythema). A világos bőrű egyének intenzív napégés-szerű bőrtüneteket produkálhatnak UV sugárzás hatására. További kontraindikációkat jelentenek a páciensek párhuzamosan szedett gyógyszerei, amelyekkel enzimatikus (citokróm P450) interkaciók léphetnek fel.
Az Ausztráliából (többnyire Queensland államból) származó Macadamia integrifolia és Macadamia tetraphylla (makadámdió) a Proteaceae (proteafélék) család tagjai, amelyek kb. 18 m-ig megnövő, 45 cm törzsátmérőjű, dús ágakkal, lombbal rendelkező fák. A kereskedelmi forgalomban kapható makadámdiók az Egyesült Államokban a Hawaii-szigetekről származnak. Egy kiemelkedő fehérje (MiAMP1) felelős az antimikrobiális hatásért. A termést az élelmiszeriparban nyersen vagy édességekben, csokoládékban feldolgozva forgalmazzák. Emberre nem, viszont kutyákra kifejezett toxicitást írtak eddig le.
A többnyire egyenlítői Afrikában előforduló Vitellaria paradoxa (régebbi taxonómia szerint Butyrospermum parkii) vaj a legtöbbet idézett és használt kozmetikai termékekben, ebből fele a szemkörüli sminkekben. A 2016-os Butyrospermum parkii termékeket vizsgáló felmérésben a legmagasabb ismert koncentrációban (5,5%) egy szemceruza töltőanyagként volt forgalmazva. 5%-ban használták arcon-nyakon alkalmazható készítményekben .
Végszóként érdemes tisztáznunk, hogy az aromaterápia nem csak az illóolajokkal és aromavizekkel, hanem a növényi olajok felhasználásával is foglalkozik. Merjünk bátran kísérletezni!
szemész rezidens orvos, fitoterapeuta természetgyógyász szakorvos
Természetgyógyászati diszciplinákat az általános orvosi tanulmányaim alatt sajátítottam el harmadéves koromtól Pécsett, melynek része volt az aromaterápia is. Szakdolgozatomat a civilizációs pszichiátriai kórképek gyógynövény-alapú terápiáiból és gyógynövény-alapú gyógyszeranalitikából írtam. Hallgatói évem alatt több integratív kórházi gyakorlatot teljesítettem külföldön (Kínában, Portugáliában és Németországban egyaránt). Jelenleg szemész rezidensként és PhD hallgatóként részt veszek a glaucoma kutatásban, továbbá a szemészet mellett szemtréning szakvizsgára is készülök. 7 nyelven beszélek, melyek közül legbüszkébb a kínai nyelv magas szintű ismeretére vagyok.
